Hát túlvagyunk ezen is! Mármint én az izgulás részét tudtam csak le, de ezek után már alig van hátra:)

Reggel nyolc

Ünneplőbe öltözött lánykák lepték el az R épület első emeletének folyosólyát. Szemmel láthatólag izgatottak voltak, de volt egy kis várakozás, jókedv is az arcukon. Félig összegyűrt papírokból próbáltak még néhány szót a fejükbe gyömöszölni, közben kacaráztak, idegösszemlásközeli történeteikkel szórakoztatva a közönséget (engem:) Tehát teltek múltak a percek, a hó csenedesen szállingózott. Talán ezért nem érkezik meg a miskolci vizsgaelnök? Merült fel a kérdés. Befutott az összes mérnökjelölt, már csak a zsűri hiányzott.

Reggel kilenc

Kezdetét vette a küzdelem. Küzdelem a szavakkal, a technika ördögével, a bírákkal. De ez a küzdelem a külső szemlélő számára nem tűnt megvívhatatlannak. És a leendő mérnökúrhölgyek megvívták a csatát. Szépen sorban, egymás után. Kinga úrhölgy kezdte az elkápráztatást cseppet sem szokványos cseppjével. Kattantak a fényképezők, nagy pillanatok voltak ezek! Egymást követték a szemléltetőbbnél szemléltetőbb diák, s a diák jól felelt. Bár nem tudta megválaszolni miért kör formájú a szalvétaadagoló formája, de ez a külső szemlélőt egyáltalán nem zavarta. Jekli úrhölgy követte őt, aki természetes nyugalommal fogott bele a mesébe, miután 5 kilós modelljét a zsűri előtt elhelyezte. (a pácolt fa illata, hát engem elvarázsolt az a zongora:) Nade hiphop vette az akadályokat a leány, nem volt benne hiba. Majd az első felvonás záróakordjaként Kira úrhölgy lépett a színre, s előadásával a technika ördögét is elvarázsolta. De ez az apró malőr nem befolyásolta a nézőt, így a műsor végére már felmerült a kérdés: És ezt a terméket hol lehet megvásárolni? :) A felvonás véget ért, de a szereplőknek még meg kellett válaszolniuk egy két kínos kérdést. De ez volt az utolsó egyetemi fellépésük, az utolsó leírt iskolás mondat, az utolsó felelet. Majd boldogan léptek ki az ajtón, útban a nagybetűs élet felé. De két leány még izgatottan próbált mindent egy pillanat alatt megjegyezni, még nem volt helye az ünneplésnek.

Dél

Visszatért a közönség, a zsűri, kezdődött a második felvonás. Ági úrhölgy lépett színre. Magabiztosságával, milliókat érő termékével kápráztatott. S bár a káprázat nem minden zsűritagot ért el, sikerrel zárta fellépést. Dóri úrhölgy a kiemelt úrhölgyek közül utolsóként kapott szót, de annál nagyobb volt a taps. Félórás, lehengerő, részletgazdag, tudományos előadásához már a zsűri sem tudott hozzászólni. Egyértelmű közönségsiker volt. Ismét jött amitől a fellépők tartottak, az utolsó megmérettetés. Pár perc izgatott várakozás a folyosón, s a boldog mérnöklányok kiléptek az ajtón. Megkönnyebülés, mostmár szélesebb mosoly, és a nagy kérdés: Ennyi volt? :)

Délután négy

Már csak a jó rész maradt hátra. Kedves búcsúzószavak az elnökbácsitól, s az eredményhirdetés. Mindenki megfelelt!! Ráadásul jól:) Elismerő kézfogások, egy-két kedves szó a volt tanároktól, s az egyetem véget ért.

Felszabadultan, bár a fáradságtól és az elmúlt hetek nyomásától a történteket még felfogni nem tudó mérnöklányokkal kezdetét vette az ünneplés. GRATULÁLOK ÚRHÖLGYEK! Szép munka volt!!!